Mi az elmúlt két év tapasztalata a koronavírus-fertőzés és a cisztás fibrózis (CF) betegek egészségi állapot között? Veszélyesebb-e vagy sem a koronavírus a CF-betegekre?
A válasz igencsak meglepő.
Ez az írás a Cisztás Fibrózis Betegek Egyesülete oldalán megjelent interjú és egy amerikai tudományos kutatásból született cikk alapján készült.
Miért lehet veszélyes a koronavírus a cisztás fibrózisos betegek számára?
A cisztás fibrózisos beteg tüdejének nyálkahártyája állandó gyulladásban van, mert a képződő sűrű nyákban a baktériumok, vírusok könnyebben tapadnak meg és szaporodnak el. Gyakorlatilag a cisztás fibrózisos tüdőben folyamatos jelen van valamilyen baktérium okozta fertőzés.
A betegség miatt a tüdő nyálkahártyájának a védekezőképessége is gyengébb, mint az egészséges embereké. Emiatt a fertőzésekre érzékenyebb és kevésbé tud ellenállni a betegségeknek.
A betegség által legyengített nyálkahártyában sokkal könnyebben alakulnak ki a fertőzések.
A hörgőkre tapadó sűrű váladék csökkenti a légzőfelületet, ennek hatására a tüdőkapacitás romlik. Ha a tüdőkapacitás 50% alá esik, az magas kockázatot jelent szövődményekre, a koronavírus okozta fertőzésben.
A tüdő állapota a cisztás fibrózisos betegek esetén az idő előrehaladtával jellemzően romlik, vagyis minél idősebb a beteg, annál inkább veszélyeztetettnek számít.
Mi a tüdőkapacitás és hogyan mérik?
A legfontosabb paraméterek, amikkel a tüdőkapacitást mérjük, a következő:
- Erőltetett (forszírozott) vitálkapacitás (FVC)
- Az erőltetett vitálkapacitás mérésekor a kilégzés első másodpercében kilélegezhető levegő mennyisége (FEV1)
A vitálkapacitás1 a nyugodt, maximális belégzés és kilégzés közötti levegő térfogat különbség, amit literben adnak meg. Ez egészséges embereknél 3-5 liter. Az erőltetett vitálkapacitás pedig akaratlagosan, erővel kell belélegezni majd kifújni a levegőt, mely a tüdő izmainak állapotáról árulkodik.
A két érték arányából lehet következtetni a tüdők állapotára. Ez az ún. spirometria2, azaz ambuláns légzésfunkciós vizsgálat.
A spirometria során azt vizsgálják, hogy a FEV1 és FVC aránya csökkent-e.
A következőket mérik3:
- Tüdő térfogata
- A légzés minősége
- Gázcsere, keringés állapota
Hogyan reagáltak a cisztás fibrózisos betegek a koronavírus fertőzésre?
Az első bekezdésben ismertetett veszélyek ellenére a cisztás fibrózisos betegek nem reagáltak rosszabbul a koronavírus-fertőzésre, mint bárki más és eleve kevesebb CF-beteg kapta el a fertőzést4.
Hogyan lehetséges ez?
Ebben a 2022-es tanulmány5 szerint az alábbi okok állhatnak a háttérben:
- A CF-betegek általában fiatalabbak és ritkábban túlsúlyosak
- A CF-betegek járatosak a fertőzés megelőzésében
- Hatékonyabb sejt
- Hatékony CFTR gén
Mit jelent a hatékonyabb sejt szintű védelem?
Fertőzés során a test egy citokin6 nevű fehérjét bocsát ki, aminek magas szintje a tüdőben komoly problémákat okoz. A koronavírus hatására a szervezetben a citokintermelés megnő. Azonban úgy tűnik, hogy a CF-betegek szervezete nem termel olyan sok citokint, így a betegség lefolyása sem lesz olyan erőteljes. Feltételezések szerint a cisztás fibrózisos betegek szervezete már hozzászokott a fertőzések jelenlétéhez, ezért nem reagál emelkedett számú citokintermeléssel.
A koronavírus tehát a korábbi várakozások ellenére – eddigi ismereteink szerint – nem okozott komolyabb tüneteket a cisztás fibrózisos betegnél.
Hagyj üzenetet