Tényleg a trombózist kockáztatjuk a védőltásokkal? Az orvos válaszol

2021-07-02T15:32:32+02:002021. június 30.|Egyéb, Fogamzásgátlás, Női egészség|0 komment

A több mint egy éve tartó COVID-19 világjárvány hatalmas terhet ró az emberiségre. Mostanra azonban széles körben elérhetővé váltak azok a hatékony és biztonságos SARS-CoV-2 elleni védőoltások, melyek mind a COVID-19-et átvészeltek, mind a betegségen át nem esettek számára javasoltak. Bizonyos vakcinák használatát követően igen ritkán vérrögképződéssel járó kóros immunreakció léphet fel. Jelen cikk célja, hogy felvilágosítást adjunk a a jelenségről, és eloszlassuk a tévhiteket és aggodalmakat a COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatban. 

Dr. Szabó Bálint Gergely  cikke

Infektológus szakorvos, hematológus szakorvosjelölt, doktorjelölt :
Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet; Semmelweis Egyetem Klinikai Orvosudományok Doktori Iskola 

 

Photo by Daniel Schludi on Unsplash

Mi az a vérrögképződés, és hogyan jön létre?  

A vérrögképződés az érpálya adott szakasza mentén a vér megalvadását (trombózis), és az így keletkezett vérrög részleges vagy teljes elsodródását (embólia) jelenti. Élettani körülmények között vérrögképződés kizárólag a szervezet részéről szigorúan szabályozott módon, kis kiterjedésű területen jöhet csak létre (pl. ha sebzés ér minket). Amennyiben különböző betegségek lépnek fel, a vérrögképződés szabályozottságának folyamata elcsúszhat vagy leállhat, és a betegség során érintett ér egésze elzáródhat.  

Mennyire veszélyes a kóros vérrögképződés? 

A kóros vérrögképződés veszélyét az adja, hogy a vérkeringésből tartósan kieső szövetek pusztulni kezdenek, ezzel az érintett szervek, vagy akár az egész  szervezet életben maradását veszélyeztetve. Kóros vérrögképződés verőerekben (artériák), hajszálerekben (kapillárisok) és visszerekben (vénák) is felléphet. Kóros vérrögképződés okozza pl. a tüdőembóliát, a szélütés és a szívroham bizonyos fajtáit, valamint az ún. mélyvénás trombózisokat is. 

Képes-e a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus kóros vérrögképződés előidézésére?  

Igen. Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy bizonyos betegekben a COVID-19-et okozó vírus, a SARS-CoV-2 olyan kóros véralvadási és gyulladásos folyamatokat indít be, melyek összességében kóros vérrögképződés irányába hatnak az emberi szervezetben. A COVID-19 során fellépő kóros vérrögképződés verőereket, hajszálereket és visszereket is érinthet, akár több érszakaszon is, ugyanazon betegben. Minél súlyosabb a COVID-19, annál valószínűbb a kóros vérrögképződés bekövetkeztének valószínűsége. Kórházba kerülő, COVID-19-ben szenvedő betegek körében a kóros vérrögképződés kockázata a kórházi ellátás idejével arányosan növekszik, és többszöröse a COVID-19-ben nem szenvedők hasonló kockázatához viszonyítva. Sajnos COVID-19-ben kóros vérrögképződés következhet be ún. vérhígító gyógyszerek adása ellenére is.  

Photo by Lucrezia Carnelos on Unsplash

Gyakori a COVID-19-ben szenvedő betegek körében a kóros vérrögképződés? 

Igen. A fertőzött felnőttek körében a COVID-19 okozta kóros vérrögképződés nem ritka jelenség: szélütés 2–7%, szívroham 7–17%, tüdőembólia 20–50%, az alsó végtagokat érintő mélyvénás trombózis 20–60% gyakorisággal léphet fel. Más verőereket és visszereket érintő kóros vérrögképződés is előfordulhat 2–5%-ban. A kis kiterjedésű kóros vérrögképződések egy része klinikailag néma, vagyis nem okoz a beteg számára panaszt vagy tünetet. 

Mely COVID-19 elleni oltások válthatnak ki ritkán vérrögképződéssel járó kóros immunreakciót? 

A jelenleg elérhető adatok alapján az Oxford–AstraZeneca és Johnson & Johnson / Janssen COVID-19 elleni védőoltása hajlamosíthat igen ritkán vérrögképződéssel és alacsony vérlemezkeszámmal járó kóros immunreakció kialakulására. A kóros immunreakció fellépte és a védőoltások alkalmazása között az ok-okozati összefüggés nem egyértelműen bizonyított, de valószínűsíthető. A kóros immunreakciót a szakirodalomban többféle néven is megtalálhatjuk, függően attól, hogy melyik orvosszakmai szervezet közleményét olvassuk (vakcina-indukálta immun-trombotikus trombocitopénia = VITT; vakcina-indukálta protrombotikus immun-trombocitopénia = VIPIT; trombotikus trombocitopéniás szindróma = TTS). Hangsúlyozzuk, hogy a fentitől eltérő COVID-19 elleni védőoltások (pl. hírvívő RNS-tartalmú vagy elölt vírust tartalmazó vakcinák) alkalmazása kapcsán ezt a kóros immunreakciót nem dokumentálták.  

Photo by CDC on Unsplash

Miért okozhatnak ezek a COVID-19 elleni oltások ritkán vérrögképződéssel járó kóros immunreakciót? 

Az Oxford–AstraZeneca és Johnson & Johnson / Janssen COVID-19 elleni védőoltásának közös tulajdonsága, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét szaporodásra és fertőzés előidézésére alkalmatlan ún. adenovírus-vektorral juttatják be az emberi szervezetbe. Nem kizárt, hogy bizonyos emberekben az adenovírus-vektor vagy annak elemei a vérlemezkékhez kapcsolódva kóros immunreakciót indítanak be, mely végeredményben kóros vérrögképződést és vérlemezke-pusztulást eredményez. 

Kik körében, és milyen panaszokra, tünetekre érdemes figyelni a vakcinációt követően?  

A kóros immunreakció kialakulása döntően a 20–60 éves életkor közötti hölgyekben várható, az első (!) vakcina beadását követő 5-25. nap között. A kóros vérrögképződés jellemzően a koponya belsejében, az agy mentén húzódó, valamint a hasban a zsigereket ellátó visszerekben lép fel. Pár esetben tüdőembóliát, és más verőerek érintettségét is dokumentálták. A folyamatot szinte mindig a vérlemezkeszám nagyfokú esése kíséri. 

A fenti kockázati csoportba tartozó oltottaknak – a megfelelő oltás beadását követő fenti időintervallumon belül – a következő panaszokra, tünetekre lehet érdemes odafigyelniük: újkeletű, nehezen csillapítható vagy folyamatosan romló fájdalom (koponya-visszerek érintettsége esetén kifejezett fejfájás, hasi vénák érintettsége esetén kifejezett hasi fájdalom), valamint a bőrön és a nyálkahártyákon jelentkező számos, pontszerű, általában tapintható bevérzés egyidejű megjelenése. A koponya-visszerek érintettsége látászavarral, tudatzavarral, görcsrohammal és bénulásokkal, míg a hasi visszerek kóros vérrögösödése hányingerrel, hányással, fájdalmas ill. véres székeléssel kísért lehet. Ilyen panaszok esetén érdemes minél hamarabb orvosi segítséget keresni. 

Mennyire gyakori a fenti, COVID-19 elleni oltások beadását követően a vérrögképződéssel járó kóros immunreakció? 

Hangsúlyozzuk, hogy a fent jellemzett kóros immunreakció igen ritka jelenség: egymillió beoltott felnőtt körében mindösszesen 1-3 esetre lehet számítani. Összehasonlításképp közöljük, hogy kb. ekkora a valószínűsége annak is, hogy a villám valakit élete során agyoncsapjon. Halálos autóbalesetet 30-szor nagyobb valószínűséggel szenvedhetünk el, míg a COVID-19 asszociálta kóros vérrögképződés valószínűsége ehhez viszonyítva kb. 500-szoros! Szintén összehasonlításképp közöljük, hogy a koponya-visszereket érintő vérrögképződés az oltástól eltérő  kockázati tényezők fennállása esetén sokkal gyakrabban jön létre: a COVID-19 elleni vakcinációt követően 0.1, terhesség alatt 10-12, szájon át szedhető fogamzásgátlók használata esetén 3-40, míg COVID-19 alatt 5-30 vérrögösödés esetével kell számolnunk 100000 felnőttre vetítve, évente (a koponya-visszereket érintő vérrögösödés előfordulása a teljes populációban 0.3-1.5 eset / 100000 felnőtt per év). 

Photo by Steven Cornfield on Unsplash

Kezelhető-e a fenti, COVID-19 elleni oltások beadását követően vérrögképződéssel járó kóros immunreakció? 

Igen. Gyors felismeréssel és kórházi ellátással mind a kóros vérrögképződés, mind az azt előidéző kóros immunreakció kezelhető. A gyanús betegeket érdemes hematológiai és infektológiai diagnosztikával és terápiás háttérrel rendelkező centrumba irányítani. 

Mi a helyzet, ha kóros vérrögképződés fellépésére más, klasszikusan ismert kockázati tényezőkkel is rendelkezik az oltott?  

Jelenleg nincs arra vonatkozó meggyőző bizonyítékunk, hogy a gyógyszeres fogamzásgátlók használata, vagy a kóros vérrögképződés más, klasszikusan ismert kockázati tényezőinek dokumentált megléte növelné a fenti, COVID-19 elleni oltások beadását követően a vérrögképződéssel járó kóros immunreakció kialakulásának valószínűségét. Szintén nem kockázati tényező az alsó végtagon látható felszínes visszeresség megléte sem.  

Mi a nemzetközi és hazai orvosszakmai szervezetek ajánlása az  Oxford–AstraZeneca és Johnson & Johnson / Janssen COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban?  

A nemzetközi és hazai orvosszakmai szervezetek egyhangúlag ezen oltások további alkalmazását javasolják a COVID-19 elleni védekezésben, hiszen a védőoltások beadásával nyerhető haszon messze meghaladja az esetleges ritka szövődmények előfordulási kockázatát. 

ÖSSZEFOGLALÁS 

A COVID-19 önmagában kóros vérrögképződés kockázatát jelenti az érintett fertőzöttek számára. Ez a kockázat nem elhanyagolható, és számos szerv érintettségével járhat, akár végzetes kimenetelt is eredményezve. Ezzel szemben bizonyos védőoltások beadását követő ritka immunreakció eredményeként bár előfordulhat kóros vérrögképződés, de ennek valószínűsége igen alacsony, és arányaival kisebb, mint a COVID-19 vagy más, klasszikusan ismert állapotok jelentette kockázat.  

 Olvass még!

Sokkal magasabb a fogamzásgátló tablettával járó trombózis kockázata, mint az AstraZeneca-oltásoké

Magasabb a PCOS-sel élő nők rizikója a Covid-fertőzésre

Covid-oltások: a menstruációs ciklus változása egy lehetséges, rövidtávú mellékhatás

Hagyj egy üzenetet!